Időutazás a szerelem, a szabadság-rabság, elnyomás és a halál torkából történő szabadulás mesékkel, mítoszokkal és legendákkal átszőtt izgalmas és megindító világába, mely világot egy lánglelkű, csillogó szemű, lendületes fiatal művészgárda kelt életre nagy múltú művészek társaságában átütő energiákkal.

Az Anconai szerelmesek habkönnyű története szenvedélyesen és szellemesen vallja, hogy élni voltaképpen nagyszerű dolog, és hogy mennyi örömöt találhatunk egy csésze friss kávéban, egy váratlanul ránk zúduló nevetésben, vagy épp a tenger felől fújó szél zamatában.

Friedrich Dürrenmatt drámája groteszk humorral idézi meg azt a képtelen világot, amelyben a leszámolás és a személyes bosszú ilyen természetes kényszerűséggel következhet be. „Túl nagy a kísértés, és túl nagy a mi szegénységünk”, vallják álságosan a drámában, miközben szemünk előtt bontakozik ki egy másik, mélységesen humanista töltetű cselekményív is: két ember kudarcba fulladt sorstörténete.