„Szerintem inkább irigyelni, és nem kinevetni kéne azt, aki képes magát így átadni az érzéseinek, aki így hagyja magát befolyásolni az ártatlanság és szépség által!” – érvel a szerelem hatalma mellett a Herceg, aki épp csak az imént pillantotta meg a templom lépcsőjén Emiliát, a tündöklő, erényes polgárleányt. Innentől nem számít a kérelmezők hada, országának eldöntésre váró ügyei, sem birtokadomány sem halálos ítélet… Érzékeit elönti a kitörölhetetlen vágy. Ám Emilia közelgő esküvőjére készül Appiani gróffal, akit eltenni az útból Marinellinek, a Herceg legfőbb tanácsosának lesz a feladata…

A német írótriász – Goethe, Schiller mellett – a magyarok előtt legkevésbé ismert tagjának, Lessingnek polgári szomorújátéka hazájában olyan népszerű, mint nálunk a Bánk bán.