A régi ház, az Ulwing család otthona több generációt látott már felnőni. Itt élt Anna nagyapja, majd az apja is a családjával. A régi házban él Anna is, aki ismeri a ház minden titkát. A házét, amely túléli a viharos történelmi időket, a háborút, az építést és a költekezést, a nélkülözést, a tűzvészt és az újjáépítést, hogy aztán egy nagy szerelem bizonyságául merüljön feledésbe – vagy maradjon fent mindörökre. A ház és család története egyértelműen összefonódik, miközben telik az idő, az óra jár és tiktakol, a ház falait pedig titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek mállasztják.

A felszínen a vagyon megszerzése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, elhallgatott mondatok, súlyos titkok nyomják a férfiak lelkét. A zűrzavarban azonban ott áll Anna: az asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra. Tormay Cécile regénye önéletrajzi ihletésű, mintájául a Fürdő utca 4. számú ház szolgált, melyet Tüköry Hermin kapott hozományul apjától. Itt élt a Tormay család is 1873-tól 1905-ig, itt született Tormay Cécile. A Tüköry bérház helyén ma a Belügyminisztérium épülete áll, mely eredetileg Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Székháza volt.

A számos díjjal kitüntetett, ám 1945 után betiltott művet csak a kilencvenes években ismerhették meg az olvasók. A szerzőnő újrafelfedezéséhez bizonyára nagyban hozzájárul szenvedélyes, ám mégis realista stílusa, a női (és a férfi) lélek ismerete, prózájának egyszerű szépsége. A Cseke Péter által rendezett előadás szövegkönyvét Deres Péter készítette, a regény alapján, ám mégis néha elszakadva tőle.