1989 nyarán felkerekedik egy olasz kompánia, hogy ellátogasson Magyarországra családi gyökereiket, régi-új szerelmeket, boldogságot kutatni. Közben pedig szólnak a jól ismert olasz slágerek.

Hiszen az a szerencsétlen páva tényleg fölszáradt, bár erre még mi magunk sem voltunk fölkészülve. Valószínűleg az történt, hogy egy darabig ott állt az állat és csendben párolgott, aztán sutty, fölszáradt. Mondhatnák erre, hogy jó, de hogy jön ide a pingvin? Az igazság az, hogy egyelőre sehogy, de mindig a remény hal meg utoljára. Rajtuk kívül föltűnik a frissen elvált Margit is...

A magyar néprajztudomány hosszú időn keresztül alig fordított figyelmet a parasztság szerelmi életének kutatására. Az idevonatkozó megfigyelések többnyire esetlegesek, véletlenek voltak. Általánosan hatott az a nézet, hogy a „komolytalan pikáns” témakör tudományos vizsgálata felesleges vagy éppen igazi tudóshoz méltatlan időtöltés. Az előadáson olyan tabutéma kerül terítékre, amely ma sem elfogadott beszédtéma, különösen nem a falusi öregek szerint.