Találkozások, melyek sokszor csak pár percig, néhány óráig, esetleg egy-két hétig tartanak; máskor hosszú éveken át otthonra, vagy akár csapdára lelhetünk bennük; olykor egy „véletlen” találkozás egy egész életre szólhat.

A „nagy csapat” tagjai mámoros jókedvükben megírták az írók és költők (Anakreón, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Baudelaire, Ady Endre, Krúdy Gyula, Hamvas Béla, Juhász Ferenc) eleddig meg nem írt műveit.

Hiszen az a szerencsétlen páva tényleg fölszáradt, bár erre még mi magunk sem voltunk fölkészülve. Valószínűleg az történt, hogy egy darabig ott állt az állat és csendben párolgott, aztán sutty, fölszáradt. Mondhatnák erre, hogy jó, de hogy jön ide a pingvin? Az igazság az, hogy egyelőre sehogy, de mindig a remény hal meg utoljára. Rajtuk kívül föltűnik a frissen elvált Margit is...