Csárdáskirálynő - Nagyoperett három felvonásban
Az előadás időtartama: kb. 3 óra (két szünettel)

Az operettjátszás hagyományai szerint a Csárdáskirálynőt a szerzői utasítás alapján három felvonásban, két szünettel játsszuk.

Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. Apja jómódú gabonakereskedő volt, aki színházépítésbe fogott, hogy fellendítse Siófok kulturális életét, de vállalkozása megbukott. Így az elszegényedett család Budapestre költözött. Imre beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult. Hiába jósoltak azonban nagy jövőt neki, komolyzenei műveinek nem talált kiadót. Ezért a Vígszínházhoz szerződött korrepetitorként, illetve a Pesti Naplónál vállalt zenekritikusi állást.

Amikor Kálmán Imre megkezdte a Csárdáskirálynő komponálását, szövegíró társaival, Leo Steinnel és Jenbach Bélával a készülő műnek az Éljen a szerelem! címet szánták. A darabot 1915 őszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben mutatták be, Csárdásfürstin, vagyis Csárdáskirálynő címmel. A bécsi közönség lelkesen ünnepelte az új Kálmán-operettet. A darab néhány év alatt meghódította a világot: Bécs után Berlin, majd 1916-ban a budapesti Király Színház következett. A háború bizonyossága az operettnek különös kontextust adott.

A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynő”-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak...   A Csárdáskirálynőnek olyan – mindannyiunk számára ismerős – slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok...”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...”, vagy az „Álom, álom, édes álom...”

1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső jelentősen átdolgozta Stein és Jenbach librettóját. Színházunk ezt a változatot játssza, a dalszövegeket Gábor Andor fordította.

Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta.