Klasszikus bohózati helyzetek és fordulatok váltják egymást, tűzijátékszerű poénok robbannak, alaposan megdolgoztatva ezzel a nézői rekeszizmokat is.

Az Anconai szerelmesek habkönnyű története szenvedélyesen és szellemesen vallja, hogy élni voltaképpen nagyszerű dolog, és hogy mennyi örömöt találhatunk egy csésze friss kávéban, egy váratlanul ránk zúduló nevetésben, vagy épp a tenger felől fújó szél zamatában.

Sam Holcroft a játékos forma alatt mély emberismerettel és sok megértéssel fordul szereplői felé. A nézőtéren azért nevetünk egy család esetlen ünneplési vágyán, mert mi is szeretnénk szeretni egymást, mi sem szeretnénk sebeket adni és kapni karácsonykor. De mind tudjuk: ha az élet olyan, mint egy társasjáték… Nos, annak az a lényege, hogy vannak vesztesek.