Két műsorvezető ingerkedik Budapesttel, április elsejei tréfákat űznek boldog-boldogtalannal, nem tekintve sem állását, korát, érzékenységét. Hecceiket a rádiókból és televíziókól ismert zenei dömping szakítja meg a színen is, mintha egy élő adást látnánk valamelyik zenés csatornán. Garaczi tolla megengedőbb a valóságnál, s leszállási engedélyt ad a japánból érkező Ocsuki professzornak, hogy kigyógyítsa Budapest fővárost abból a sok fertőző indulattból, amelyet ezek az elszabadult játékok is okoznak. Sokak számára ismerős lehet ez a fajta látás- és gondolkodásmód, amelyet a színjáték bemutat, a távirányító megnyomásával sokszor tévénk képernyőjére akdhat egy-egy ilyen adás, amelyeken mi is jót nevetünk, de csak addig, amíg nem mi vagyunk elszenvedő alanyai. Hogy Ocsuki professzor budhista nyugalma, vagy a médaipimaszok erőszakossága győzedelmeskedik-e a közhangulaton, azt megláthatják a Ruszt József Stúdiószínház színpadán, ha odakapcsolnak december 4.-e után! Közérdekű közleményünket olvasták! Reklám következik!

Díszlettervező: Mira János
Jelmeztervező: Daróczi Sándor
Zene: Szemenyei János
Film: Trokán Nóra
Mozgás: Frigyesi Tünde
Koreográfus asszisztens: Tóth Mihály
ügyelő: Horváth Ferenc
Súgó: Sirkó Anna
Asszisztens: Frigyesi Tünde

Rendező: Réczei Tamás